A h�tv�g�n egy f�l�ves kisbab�t kidobott az apja az ablakon. Az �ll�t�lagos „ind�t�k”: az �desanya azt �ll�totta, nem az �v� a pici. Az anya h�napok �ta mondta a hat�s�goknak, hogy retteg�sben �l, a rend�rs�g azonban nem tett semmit. Pontosabban, amit tett, �deskev�s volt. Megvolt ugyan a t�rt�nelmi pillanat, amikor a t�rs�t folyamatosan zaklat� f�rfit elz�r�sra �t�lhett�k volna, de egy �v fogh�z helyett k�t �v felf�ggesztett lett a v�ge. Szak�rt�k szerint a b�r�s�g hib�zott. Szerintem ebben nyakig benne van a t�rsadalmi mor�l �s az, hogy �vtizedek �ta nem kezd�nk semmit a csal�don bel�li er�szakkal. Gyal�zat, ami zajlik.

A n�h�ny napja elk�vetett csecsem�gyilkoss�g h�r�re szak�rt�k nyilatkozatainak garmad�ja jelent meg. J� volna, ha v�gre lenne foganatja annak, amit mondanak: a csal�don bel�li er�szakot nem csak pap�ron kell komolyan venni. Az �desanya a ki�rkez� rend�r�knek azzal a k�rd�ssel esett neki: „mi�rt engedt�k ki, ha nem volt j�l?” A gyerekgyilkost ugyanis december 16-�n �rizetbe vett�k zaklat�s�rt, de az el�zetes letart�ztat�s 30 napos hat�rideje el�tt p�r nappal, janu�r 10-�n kiengedt�k. �rdemes elemezni a mondatot: „nem volt j�l” – teh�t voltak neki „j�” �s „rossz” korszakai. A „rossz korszak” ezek szerint azt jelentette, hogy verte a feles�get, retteg�sben tartotta a csal�dot, �s egy n�h�ny h�napos csecsem� b�ntalmaz�s�t�l sem riadt vissza.

A f�rfi t�rt m�r a baba �let�re, de a nagymama akkor m�g k�zbel�pett. A szombati gyilkoss�g elk�vet�j�t ekkor gyors�tott elj�r�sban egy �v fogh�zra �t�lte a b�r�s�g, azonban a b�r� ezt k�t �vre felf�ggesztette, �s indulatkezel�si tr�ningre k�telezte a k�s�bbi gyilkost. A csal�d hi�ba �lt retteg�sben, �s hi�ba kereste a hat�s�gokat, seg�ts�get gyakorlatilag nem kaptak senkit�l. Szak�rt�k szerint a gyilkoss�g�rt felel�ss� tehet� az elj�r� b�r�s�g is, amely m�g a f�rfi l�that�si jog�t sem vonta meg, �s – t�vesen – abb�l a felt�telez�sb�l indul ki, hogy a let�ltend� szabads�gveszt�s csak tov�bb sz�tja az indulatokat: a b�ntet�s letelt�vel m�g kegyetlenebb t�mad�sokat int�z majd a frissen szabadult el�t�lt.

Szak�rt�k azt mondj�k a jelens�gr�l, hogy az er�szakos cselekm�nyek elk�vet�i m�sk�nt gondolkodnak a csal�dr�l, mint a norm�lis emberek. Csal�dtagjaikat saj�t tulajdonukk�nt fogj�k fel, akik f�l�tt szabadon rendelkezhetnek. Ezt a mentalit�st – �ll�tja az egyik nyilatkoz� szak�rt� - sajnos t�mogatja a t�rsadalom is: a csal�df� kifejez�s alapvet�en els� helyre helyezi a f�rfit, �s j�l �rz�kelhet�en megenged�bb az ap�val, aki al�rendeltk�nt kezeli a t�bbi feln�ttet �s a gyereket a csal�dban. Ez a mentalit�s megjelenik a hat�s�gok �gyint�z�s�ben is.

A gyilkoss�g ut�n jelent meg arr�l a mened�kh�zr�l egy �ssze�ll�t�s, amely nyitott kapukkal fogadja az otthonr�l menek�l� n�ket �s gyerekeket, akik sok esetben, egy sz�l pizsam�ban �s papucsban surrannak ki az ajt�n, hogy elker�lj�k a mindennapos �letvesz�lyt. Sokan elk�pzelni sem tudjuk, milyen l�tben tartanak csal�df�k, ap�k, mostohaap�k gyerekeket, �lett�rsakat, feles�geket. A nemi er�szak is mindennapos jelens�g, s�t, a nevel�ap�t�l megsz�lt h�rom gyerek ut�n menek�lt fiatal n� is arr�l sz�mol be, hogy �veken �t nem tudta eld�nteni, menjen-e, vagy maradjon. Tudta, hogy nem lehet �gy �lni, de az utols� csepp a poh�rban m�giscsak az volt, amikor legnagyobb gyermeke azt mondta neki: „anya, f�lek”. Ekkor j�ttek csak el otthonr�l.

A szak�rt�i v�lem�nyekr�l b�vebben itt lehet olvasni. �n azonban m�sr�l szeretn�k besz�lni. T�bbek k�z�tt arr�l, hogy orsz�ggy�l�si k�pvisel�kr�l der�l ki folyamatosan, hogy rendszeresen b�ntalmazz�k feles�geiket, gyermekeiket, �s a k�zv�lem�ny nem mozdul, s�t, sok esetben az volt a reakci�, hogy „lehet, hogy veri a feles�g�t, de att�l m�g lehet j� k�pvisel�”. Olyan mondatok hangozhatnak el, hogy „�des l�nyom, a gyerekek miatt gondold meg, hogy v�get vetsz-e a h�zass�godnak”, de hiszen �ppen a h�zass�g az, amely mindennapos terepet biztos�t az agresszi�nak �s mind az anya, mind a gyerekek retteg�s�nek. Ilyen helyzetben nincs mit meggondolni. Ha a gyerek bemegy az iskol�ba, vagy az anya a munkahely�re, �s azt a k�rd�st szegezik neki, hogy „de h�t mit tett�l, hogy �gy megvert?”, ebben az orsz�gban nagyon s�lyos probl�m�k vannak.  

Az elm�lt k�tsz�z �v folytonosan let�rt polg�rosod�si folyamatai azt hitetik el az emberekkel, hogy vel�k mindent meg lehet tenni. N�h�nyak pedig - ebben a gyal�zatos t�rsadalmi helyzetben, amelyben szinte minden emberi interakci� tov�bb n�veli a fesz�lts�get ember �s ember k�z�tt -, eg�sz egyszer�en k�pesek minden agresszi�jukat ak�r egy csecsem�n ki�lni.

Addig nem fogjuk tudni megv�ltoztatni ezt a t�rsadalmi hozz��ll�st, am�g ehhez assziszt�lnak a hat�s�gok. Am�g megjelenhet olyan rend�rs�gi vide�, amely sz�nd�ka szerint meg�lljt k�v�n parancsolni a nemi er�szaknak, �s ezt olyan m�don teszi, hogy a fiatal l�nyokhoz sz�lva azt mondja ki: „tehetsz r�la, ha meger�szakolnak”, addig semmit sem lehet v�rni. Addig, am�g a fiatal anya azzal keresi fel a hat�s�gokat, hogy retteg�sben �l, �s ugyan kisbab�ja �let�re is t�rt m�r h�zast�rsa – amely a b�r�s�gon be is bizonyosodik -, de m�g csak a t�voltart�s �tlete sem mer�l fel, addig mindenfajta el�rel�p�st elfelejthet�nk.

Ha az apa l�that�si jog�t el�bbre val�nak tartja a b�r�s�g, mint a gyermek biztons�g�t, akkor sz�molnia kell azzal, hogy s�lyos, maradand� k�rosod�st szenved� gyerekek ezrei n�nek fel folyamatosan. Vagy �ppen nem n�nek fel. Mert meghalnak. Hat h�naposan, n�gy �vesen, egy �vvel az �retts�gi el�tt… mindegy. Mik�zben a magyar korm�ny az abortuszt - m�dfelett �lszent m�don - az „�let v�delm�ben” korl�tozni k�v�nja, szemet huny a kapun bel�li brut�lis er�szak f�l�tt.

Nagyon �gy t�nik, hogy a magyar rend�rs�g �s b�r�s�g az esetek t�lnyom� r�sz�ben, puszta j�tszm�nak fogja fel az otthoni esem�nyekr�l val� besz�mol�t, amely az ap�n val� bossz��ll�st c�lozza. Ha a b�ntalmazottal szembeni fenntart�sok akkor�k, hogy miattuk a val�s helyzetet felt�r�s�ra sem k�pes a rend�rs�g, vagy a b�r�s�g – holott Eur�pa szebb napokat l�tott fel�n erre szak�rt�k eg�sz sora �ll rendelkez�sre, �ppen a b�ntalmazott v�delme �rdek�ben -, addig, azt kell, mondjam, hogy a lila foltokkal a test�n vallom�st tev� n� �rtatlans�g�nak v�lelm�t dobja sutba a vallom�st r�gz�t� hivatalos szem�ly, aki �gyint�z�s�ben v�gig fenntartja a n� hazugs�g�nak eshet�s�g�t, mik�zben nyilv�nval� jelek vannak ennek ellenkez�j�re.

V�rl�z�t�, ami zajlik. A legszomor�bb, hogy ehhez nem csak a t�rv�ny �s nem csak a hivatalok, de a t�rsadalom is assziszt�l. A t�rsadalom szeml�letm�dj�nak v�ltoz�sa n�lk�l pedig, a 12 �ve csal�di er�szak ellen kidolgozott strat�gia nem �r egy fabatk�t sem. Ha �gy marad, nem ez a baba volt az utols�, akinek egyik sz�l�je �gy vetett v�get �let�nek, hogy annak el�jelei ellen�re, a hat�s�gok n�m�k �s t�tlenek maradtak.