Bejegyezt�k a K�tfark� Kutya P�rtot, de csak 2018-ban lehet r� szavazni

A Moszkvai Fizikai �s Technol�giai Int�zet k�t tud�sa – akik egyben testv�rek is -, Leonyid Plehanov �s Szergej Plehanov szenz�ci�s bejelent�st tettek a minap. A kutat�k �t �vig tart�, 40 ezer doll�rb�l elv�gzett kutat�saik �s k�s�rletez�seik sor�n ugyanis arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a vil�gh�r� Nikola Tesla 1894-es sz�m�t�sai helyesek voltak.

Azaz a modern technol�gia �ltal k�nnyed�n megval�s�that� a vezet�k n�lk�li energia�tvitel �gy, hogy az „ad�” �s a „vev�” k�z�tti kapcsolat sor�n csak minim�lis lenne az energiavesztes�g.Tesla (fizikailag �s gyakorlatilag t�bbsz�r�sen bizony�tott) elk�pzel�se alapvet�en abb�l �llt, hogy az ionoszf�ra �s a magnetoszf�ra t�m�nytelen mennyis�g� potenci�lis energi�val rendelkezik, melynek �rt�ke hozz�vet�leg 3 milli�rd kW, azaz 3 terrawatt.

Ezek szerint a F�ld elektrom�gneses rezg�seinek tov�bbi gerjeszt�s�vel, illetve a term�szetes Schumann frekvenci�k amplit�d�j�t megn�velve, a F�ld b�rmely pontj�n ingyen �s k�nnyen kinyerhet� lenne ez a villamos energia, hiszen bolyg�nk �s az ionoszf�ra k�z�tti �r hozz�vet�leg 15000 mF.q kapacit�s� g�mbkondenz�tork�nt m�k�dik.

A szerb sz�rmaz�s� feltal�l� elm�let�nek helyess�g�t bizony�tand� el�sz�r 1895-ben New York-ban, majd 1899-ben Colorado Springs-ben �p�tette fel az �ltala kifejlesztett traf�k�nt (transzform�tork�nt) m�k�d� Wardenclyffe Er�s�t� Ad�t. Ez ut�bbi helyet egy�bk�nt az�rt v�lasztotta ki a kutat�, mert az El Paso megyei telep�l�s egyr�szt egy m�rf�lddel m�lyebben fekszik, mint a tenger szintje, m�sr�szt a telep�l�s k�r�l gyakoriak a viharok, sz�razabb a leveg�, �s �gy alacsonyabb a l�gnyom�s, mint az USA t�bbi ter�let�n. A sz�raz leveg� n�velte az �t�t�si fesz�lts�get, �gy az ioniz�ci� magasabb �rt�keket �rhetett el.

Egy p�lda az ioniz�ci�ra, – eset�nkben v�kuumban.

Tesla egy�bk�nt napl�t vezetett a Colorado Springs-beli k�s�rleteir�l, melyek kilenc h�napig folytak. Az 1899. j�nius 1. �s 1900. janu�r 7. k�z�tti id�szak eredm�nyeit r�gz�t� napl� t�bb mint 500 oldalas volt �s k�zel 200 magyar�z� �br�t is tartalmazott. Az �zembe helyezett 187 m�ter magas torony (g�mbrezon�tor) a feltal�l� becsl�se szerint nemcsak 4 milli� voltot �ll�tott el� – amelynek elektromos rezg�sei minim�lis energiavesztes�ggel ker�lt�k meg a F�ldet �s t�rtek vissza a toronyba –, hanem 30 m�tert is meghalad� elektromos �vkis�l�seket is produk�ltak.

A fizika nyelv�n ez azt jelentette, hogy „Az �ramk�rt csak annak ellen�ll�sa korl�tozza. A rezonancia frekvenci�n az �ramk�rben foly� �ram addig n�vekszik, m�g az ellen�ll�son es� fesz�lts�g egyenl� nem lesz a forr�s fesz�lts�g�vel.” Ez az �ramk�r zavarba ejtette Edisont is, mert Tesla „z�rt hurok elemeken �thalad� fesz�lts�ge” abszol�t nem felelt meg Kirchoff t�rv�ny�nek! �rdemes megjegyezni, hogy a Tesla-f�le Er�s�t� Ad� m�k�d�s�nek pontos matematikai le�r�s�t csak a feltal�l� munk�ss�g�t k�vet� 50-100 �vben siker�lt megalkotni!

A Colorado Springs-iek k�z�l sokan panaszkodtak ekkoriban arra, hogy a laborat�rium k�zel�ben a talaj �s a l�buk k�z�tt gyakran �vkis�l�sek jelentek meg. Ezek az �vkis�l�sek megfigyelhet�k voltak n�ha a helyi v�zt�roz�ban is.

A laborat�rium k�r�li ter�let koronaszer�en f�nylett, Szent Elmo t�z�hez hasonl�an. Tesla egyik k�s�rlete egy�bk�nt t�nkretette a Colorado Springs-i Elektromos T�rsas�g gener�tor�t is, mivel a nagyfrekvenci�s hull�mok bet�pl�l�dtak a v�rosi energia eloszt� rendszerbe. „Az �r�lt szerb” �ltal csak a “Vil�g Rendszere” n�ven emlegetett projekt eredm�nyei leny�g�z�ek voltak. A feltal�l� ekkor �gy fogalmazott: „Az er�m�vemet kilenc h�nap alatt �zembe lehet helyezni. Ennek az er�m�nek a seg�ts�g�vel gyakorlatilag 10 milli� l�er�nyi (7,5 milli�rd watt) villamos energia �ll a rendelkez�s�nkre folyamatosan tov�bbi k�lts�gek n�lk�l.”

A Wardenclyffe-torony tetej�n lev� kapacit�v g�mb a kulcsa a longitudin�lis hull�mok meg�rt�s�hez: „Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy meg�rts�k, ez az eszk�z nem �ll�t el� elektromoss�got, mint p�ld�ul a dinam�, hanem csup�n felfogja, �sszegy�jti �s feler�s�ti azt.” Sajnos Tesla �zlett�rsa, J.P. Morgan iparm�gn�s-bank�r a k�s�rletek tov�bbi finansz�roz�s�t a projekt befejez�se el�tt az�rt �ll�tatta le, mert a Wardenclyffe �ltal szerzett ingyen energia nem n�velte volna a m�gn�s banksz�ml�j�t. A tornyot 1917-ben le is bontotta.

Leonyid Plehanov �s Szergej Plehanov orosz fizikusok �t �vig tart� kutat�saik sor�n most �gy l�tj�k, hogy Tesla tal�lm�ny�nak l�nyege nemcsak helyes, hanem meg is val�s�that�. A Transzmitter Energi�ra keresztelt projektj�k c�lja, hogy legal�bb 800 ezer doll�rnyi adom�nyt gy�jtsenek �ssze, hogy meg�p�ts�k a szerb torny�nak protot�pus�t Oroszorsz�gban. „Becsl�s�nk szerint a vil�g villamos-energia sz�ks�glet�nek ell�t�s�hoz mintegy 38 ezer n�gyzetm�rf�ldnyi napelemre lenne sz�ks�g, amelynek fel�p�t�se h�szezer milli�rd (l�sd: 20.000.000.000.000) amerikai doll�rba ker�lne. A 7,5-8 milli�rd wattot el��ll�t� tornyunk �s er�m�v�nk meg�p�t�s�re csak 800 ezer doll�rra lenne sz�ks�g.”

A testv�rek, hogy a p�nzt �sszegy�jts�k elind�tott�k az IndieGogo Kickstarter kamp�nyukat is. A Global Energy Transmission nev� honlapjukon van egy bevezet� a vezet�k n�lk�li energia �tvitel elveir�l, valamint r�szletes dokument�ci� a csapat munk�j�nak r�szleteir�l �s a technikai specifik�ci�kr�l. Ha valaki t�mogatni szeretn� a projektet, esetleg egy�ttm�k�dne mint feltal�l� vagy m�rn�k, arra ide kattintva van lehet�s�ge.

Jamrik Levente

- Ez a cikk sok mindent jelent. Ha csak a k�zelm�ltat vizsg�ljuk �s kev�sb� a m�dia f�sodr�t tartjuk szem�nk el�tt, akkor szinte el�g, ha csak egy p�ld�t ragadunk ki. – Ez mondjuk legyen Sz�ria. – Kivonultak, akik kivonultak, azt�n haza is mentek, pedig meg volt minden felhatalmaz�s, hogy maradjanak, m�gis az els� bomb�z�sok ut�n leker�lt a h�rek palett�j�r�l az eg�sz kir�ndul�s.
– Vajon mi t�rt�nhetett? Tal�n demonstr�lt valaki?
Azt szint�n tudjuk, hogy a longitudin�lis hull�mok kutat�sa val�ban Nikola Tesl�val kezd�d�tt el. De mintha az eml�k�t is kit�r�lte volna a hivatalos t�rt�nelem. A kutat�sait, azonban nem felejtett�k el, s voltak orsz�gok, akik ebben potenci�lis lehet�s�get l�ttak. – Ezek voltak a Longitudin�lis (�ll�, skal�r) hull�mok. – Ahogy megjelent az alapkutat�sban, azonnal begyorsult minden”, de h�t ahogy Wiktor b�’ mondan�; Kiegyenl�tett, azaz katasztr�fa mentes Vil�grend, csak f�lanyagi dimenzi�ban val�sulhat meg.

- Amit lesz�gezhet�nk, hogy olyan technol�gia �ll rendelkez�sre kisebb, nagyobb fejletts�gi szint-k�l�nbs�gekkel, amihez m�r nem kell “vasat gy�rtani”. Az is t�ny, hogy ezzel a technol�gi�val ugyan�gy j�rtunk mint a k�ssel. Lehet vele kenyeret szelni �s lehet vele �lni. Embert, �llatot egyar�nt.
De mit is kezdjen a ma embere ezzel az eg�sszel?
– Semmit.

A fizikai s�kon a technol�gia, a tudatfejl�d�s az �ll�hull�mok megismer�s�t�l, alkalmaz�s�t�l imm�r nem t�rhet el. Ez azt jelenti, hogy m�g-akt�vabb, elterjedtebb lesz az �ll�hull�mok alkalmaz�sa. Az �ll�hull�mok alkalmaz�sa, illetve megjelen�se a polg�ri alkalmaz�sban is, ez azt jelenti, hogy buli van  �s egy�bk�nt is sz�guldunk a Foton �vben, m�g vagy k�tezer �vig, . :)
Ugyanis a fizikai s�kon egyre ink�bb bel�that�, hogy az �ll�hull�mok m�s t�rv�nyek al� esnek, mint amit a hivatalos fizika be b�rna nyelni.
H�t!

Ebb�l kifoly�lag, ezek ut�n val�ban csak k�t lehet�s�g maradt.
Az Ember vagy megv�ltozik �s a pszichikai, ment�lis dimenzi�kat is figyelembe veszi, vagy megd�glik. Ehhez pedig els�sorban a gondolkod�snak kell megv�ltozni, mert minden prevent�ci�, rehabilit�ci� csak a sokat gondolkod� elm�k k�ts�gbeesett �s hi�baval� pr�b�lkoz�sa. Azt szint�n bel�thatjuk, hogy ez “�breszt� esem�nyek” n�lk�l nem fog menni.

A t�rt�net m�sr�l �s m�sk�pp is sz�lhat. �s ez �gy j�l is van. – Az�rt van ennek egy �rdekes vet�lete is. Foglalkoznak mindenf�le energi�kkal ez emberek, – energia h�l�zatokkal, legyen az ak�r elektromos, k�miai, atomsug�rz�s, vagy vir�gillat, de ak�r lehet a F�ld�n mindenfel� tal�lt piramisok h�l�zata, hiszen azokat is �ll�hull�mok el��ll�t�sa miatt �p�tett�k. – Mondjuk ez nem teljesen „k�ztudott”. – Lej vonalak, S�rk�ny vonalak, V�zerek, Hartmann h�l�, a f�ld elektrom�gneses h�l�zata, morfogenetikus mez�, Hologr�fia, h�rk�zl�s mind, – mind h�l�zatok.

Most, hogy region�lis hatalmak beleny�ltak az �ll�hull�mok vil�g�ba a hatvanas, hetvenes �vekt�l kezdve, – �gy nem maradhat semmi, ahogy eddig volt. Nos ez egy kicsit megborzolja a transzverz�lis hull�mok vil�g�t. – Pont azzal ind�tott�k el a folyamatot, hogy alkalmazni szerett�k volna. �s ez automatikusan, biztos�t�kk�nt is funkcion�l, hogy a technol�giai t�rsadalmak, legal�bb es�lyt kapjanak, a saj�t t�l�l�s�kre. A “mell�khat�sa” meg az, hogy tov�bb, egyre kev�sb� lehet h�ly�teni az embereket �s egyre t�bb ember fel�bred. R��bred arra, hogy mekkora kak�ban vagyunk �s hogy ezt csak k�z�sen alkotva �lhetj�k t�l.

Sz�val a k�miai, �s vegyi tel�tetts�ggel egy�tt, egyre ink�bb emelkedik a pszichikai tel�tetts�g is �s egyre t�bb embernek dobja le az agya a g�psz�jat. Egyszer�bben nem is lehet felfogni, hogy – anal�gi�ban ugorva egyet, – a „szem�lyis�g anal�zis fogalma” is �t kell, hogy �rt�kel�dj�n „egy�nis�g-koordin�ci�v�” – �gy az oktat�sban, mind az �lethez val� „hozz��ll�sban”, ezt p�ld�ul m�g Egyiptomban tudt�k kezelni, illetve el� is id�zt�k. Akkor szint�n nem volt jobb oldali p�rt, meg baloldali p�rt, meg szem�lyes �rdekek, meg ilyesmi. Sz�val Hallel�ja! – �p�ts�k csak azokat a tornyokat! Mi is ez�rt vesz�nk r�szt az agy kutat�s�ban, mert nem mindegy, hogy, hogyan �ll�tgatjuk meg a „tereket” �ll�hull�mokkal. Sokat foglalkoztunk m�r oldalunkon azzal, hogy a Th�ta �llapotnak megfeleltethet� agyhull�mok (4-7Hz), mennyire befoly�sol� t�nyez� a mindennapjainkban. – Egy�bk�nt is az agy, folyamatosan, – 100%-ban is tud f�kusz�lni erre a tartom�nyra, de ekkor nem a megk�l�nb�ztet� „l�t�sm�d” lesz a domin�ns m�r. Ja! �s h�rt adtunk arr�l is, amikor Lehoczky urat (a Magyar Pszichi�triai t�rsas�g eln�k�t) megb�zta az Eg�szs�g�gyi miniszt�rium, – az orsz�gban, – minden �t�dik csal�dot �rint� ment�lis probl�m�k kezel�s�re, �s hogy ugyan csin�ljanak m�r valamit. Sz�val mir�l besz�l�nk? El�g szembet�n�ek a dolgok, de a csal�dok 20%-�t �rint� ment�lisan probl�m�s emberk�ket itt a fizikai s�kon puszt�n szem�lyis�g anal�zissel kezelni, gy�gy�tani �gy gondoljuk kev�sb� lehet. – Egy�bk�nt meg sokkal nagyobb sz�mr�l illene besz�ln�nk ebben az esetben is, mert az emberek �nk�ntelen�l is burj�nz� alanyai a degenerat�v folyamatoknak.

Att�l, hogy �ll�hull�m jelen van, – �s ezt is m�r �vekkel ezel�tt m�rt�k a TF terhel�s-�lettani laborj�ban, – sim�n att�l, hogy m�k�d�tt, 20%-al n�velte a Th�ta hull�mok sz�zal�kos id�-ar�ny�t. Ez k�rem feket�n, meg feh�ren is megvan. �s katonai alkalmaz�sban m�r r�g�ta sz�rakoznak ezzel. – R�raknak mindenf�le „viv�” frekvenci�kat, azt�n n�zz�k meg mit csin�ltak. Sz�val �rdekes dolog ez a L�tez�s. Komfort z�na ide, vagy oda, az �ll�hull�mok vil�ga egy m�s korszakot hoz �s ezt a szellemet m�r nem lehet visszagy�m�sz�lni a palackba. Az �ll�hull�mok id�t�l f�ggetlen�l is Dimenzi�k �sszek�t�jek�nt vannak nyilv�ntartva.

A v�g�re meg csak annyit, hogy most Morgan �r ut�n a Kickstarteren kereszt�l az emberekre van b�zva, hogy mit is t�mogatnak, hiszen van akiknek a c�lja az, hogy fenntartsanak egy “rendszert”, ami ez�ltal meg is merevedik �s vannak olyanok, akik ezeket a rendszereket pr�b�ra teszik. – De h�t k�rem! A polarit�sban – ez �gy m�k�dik. Egy�bk�nt meg �rdekes, mert ahogy voltunk ezen a Sz�z Csoda ki�ll�t�son p�r h�napja, erre a Kickstarterre k�sz�tett�k a filmet a bemutatott dolgainkr�l. 
Lao Ce szerint �s ezt is m�r sokszor le�rtuk, hogy a fizikai s�k arra val�, hogy kipr�b�ljuk a Ta�t�l elt�r� elk�pzel�seinket. De mi van akkor, ha nem elt�r�ek az elk�pzel�seink a Tao-t�l! – Amikor ezt val�ban meg�rtj�k egyre t�bben, akkor a ki�br�nd�t� l�tv�ny ellen�re, egyre szebb lehet a Vil�gunk. – B�r ehhez el�sz�r meg kell inni a lev�t annak, amit eddig teremtett�nk.

A kvantum r�szecsk�knek is van „tengely�k”, csak egy m�sik Dimenzi�ban �s ez a Pszichikum, de ezt is m�r sokat ragoztuk szint�n. A T�r-id�h�z k�pest, a “S�t�t anyag”, – ahogy a tudom�ny nevezi, – tele van inform�ci�val. A Tesla-renesz�nsz az aut� ipar ut�n �jabb innov�ci�s form�t tal�lt. – �dv�z�lj�k.

Murzsicz Andr�s