T�bben is megk�rdezt�k t�lem, hogy mi a v�lem�nyem a r�k kezel�s�ben alkalmazott kemoter�pi�r�l.

Az al�bbi v�laszt fogalmaztam meg.

Valamelyik el�ad�somban besz�ltem err�l a t�m�r�l, k�l�n kiadv�nyom nincs r�la.

Ha a priv�t v�lem�nyemre k�v�ncsi, akkor az, szemben �ll a hivatalos orvosi felfog�ssal.
�n nem hiszek abban, hogy olyan er�s �s durva m�rgekkel, amilyenek a kemoter�pi�s szerek, meg lehet gy�gy�tani egy embert.

Sz�momra nem az �t �ves t�l�l�s jelenti a gy�gyul�st.
Az �t �ves t�l�l�st a magam r�sz�r�l egyfajta statisztikai kozmetik�z�snak tartom, amely nem jelent biztons�got a gy�gyulni k�v�n� ember sz�m�ra.
Ha valaki 5 �v �s egy nap m�lva hal meg, akkor m�r sz�pen jav�totta a statisztik�t.

A gy�gyul�s az gy�gyul�s. Nem �t �vre, hanem a teljes h�tral�v�, j�zan �sszel m�g elv�rhat� �lettartamra sz�l.

Megosztom �nnel n�h�ny gondolatomat a r�kkal kapcsolatban, rem�lve, hogy ezzel is tudhatok seg�teni.

�n dolgoztam onkol�giai oszt�lyon, m�g Debrecenben a Sz�l�szeti �s N�gy�gy�szati Klinik�n, a 90-es �vek elej�n. Az ott szerzett „�lm�nyek” nagyban hozz�j�rultak ahhoz, hogy fel�lljak, �s elhagyjam a hivatalos gy�gy�t�s terep�t. Nem az�rt, mert az a klinika rossz volt. Az egy nagyon j� klinika volt, de ebben a k�rd�sben ugyanazt a hivatalos szeml�letet k�vette, ami minden�tt �ltal�nosnak mondhat�.

�n akkoriban azt �rtettem meg, hogy a r�k pszichoszomatikus betegs�g.

Pszichoszomatikus. A kifejez�s k�t idegen sz�b�l tev�dik �ssze:
1.) pszich� = l�lek
2.) szoma = test
A jelent�se: olyan betegs�g, amely megoldatlan lelki probl�m�kkal kezd�dik, �s ha ez a probl�ma az illet� sz�m�ra s�lyos, �s sz�m�ra �gy t�nik, hogy nincs r� megold�s, akkor ez a teher egy id� ut�n testi t�netek form�j�ban is megnyilv�nul.

�n �gy tal�ltam, hogy a r�k akkor jelenik meg, amikor egy ember elvesz�ti valamilyen fontos, �ltet�, boldog�t� c�lj�t, vagy c�ljait.
�ltet�, boldog�t� c�lr�l besz�lek. Olyan c�lr�l, ami�rt meg�rte k�zdeni. Ami�rt meg�rte �lni.

Ez az �ltet� c�l – �n �gy tal�ltam – az esetek t�bbs�g�ben valamilyen m�don a csal�di �lethez kapcsol�dik.
Az esetek t�bbs�g�ben van valamilyen nagy kudarc, vesztes�g, amely a csal�di �lethez k�thet�.
Ezt k�vet�en jelenik meg a r�k.

A vesztes�get k�vet�en, hiszen az �ltet�, boldog�t� c�lok adn�nak �rtelmet a j�v�nek. Az ilyen c�l, vagy c�lok elveszt�se valamilyen form�ban �rtelmetlenn� teszi a j�v�t a szem�ly sz�m�ra. 
Ilyenkor az �ltet�, boldog�t� c�lok hi�ny�ban az ember, mint szellemi l�ny, abbahagyja a saj�t j�v�je teremt�s�t.

A test erre reag�l.
A test – egyfajta buta reakci�val, egyfajta buta, �gyetlen seg�ts�gk�nt – �tveszi a j�v� teremt�s�t az �ltal, hogy bizonyos sejteket fokozott szaporod�sra, burj�nz�sra k�sztet. A test �gy viselkedik, mintha �jra kellene teremtenie saj�t mag�t, hasonl�an ahhoz, amikor az anyam�hben a petesejtb�l – intenz�v sejtoszt�d�s r�v�n – kifejl�d�tt.

�n �gy l�tom a r�k keletkez�s�nek ok�t.
Ezek a r�ksejtek – az �n v�lem�nyem szerint – nem rosszindulat� sejtek. A sejtek nem rendelkeznek rosszindulattal. Nem gonoszak. Nem is tudnak gonoszak lenni.
Seg�teni pr�b�lnak, igaz hogy sut�n-but�n, a fokozott sejtoszt�d�ssal.

A test buta reakci�ja arra a helyzetre, amikor mag�nak az embernek, aki egy l�lek, azaz szellemi l�ny, nincs megold�sa valamilyen nyugtalan�t�, szorongat� probl�m�ra, vagy arra, amikor az ember, mint l�lek, nem tud t�ll�pni valamilyen sz�m�ra nagyon s�lyosnak t�n� vesztes�gen.

Teh�t �n nem fogadom el azt a hivatalos orvosi magyar�zatot, hogy egy „rosszindulat� betegs�ggel �llunk szemben”.
S�t! M�g azt is gondolom, hogy a r�k val�j�ban nem is igazi betegs�g. Nem val�di betegs�g, csak a szervezet suta reakci�ja az adott helyzetre.
Csak egy piros l�mpa, ami kigyullad, �s figyelmeztet arra, hogy baj van. De nem testi, hanem lelki szinten van a baj.

Meg lehet pr�b�lni elpuszt�tani a j�v�t teremteni akar� sejteket. Ez – az �n v�lem�nyem szerint – nem kezeli az elvesz�tett �ltet�, boldog�t� c�lok probl�m�j�t.

A val�di seg�ts�get az jelenti, ha valaki �jra�leszti a sz�m�ra bukottnak t�n� �ltet� c�lj�t vagy c�ljait, vagy tal�l �j ilyen c�lt, c�lokat. Ha t�l tud l�pni azon a bizonyos vesztes�gen, ami �gy t�nik lehengerelte �t.

Azt tal�ltam, hogy a r�kb�l – testi szinten – egy�ltal�n nem neh�z fel�p�lni.
Amikor egy ember k�pes r�tal�lni azokra az �ltet�, boldog�t� c�lokra, amelyek der�kba t�rni l�tszanak, �s k�pes �jra�leszteni a saj�t �ltet�, boldog�t� c�lj�t vagy c�ljait, akkor meg fog gy�gyulni.

Valaha �gy fogalmazt�k meg ezt, hogy „boldog ember nem kap r�kot”.
Az ember akkor boldog, ha vannak olyan �ltet� c�ljai, amelyek�rt �rdemes k�zdeni, harcolni, amelyek fontosak annyira, hogy m�r az ir�nyukba t�rt�n� halad�s is a boldogs�g �rzet�vel t�lti el az embert.

Hossz� �vek tapasztalatai alapj�n az al�bbi k�vetkeztet�sre jutottam:
A r�k testi ter�pi�ja m�r r�g�ta megoldott. Van sokf�le hat�kony r�kter�pia.
De �n azt tal�ltam, hogy ezek mindegyik�n�l az a kulcs, hogy a gy�gyulni k�v�n� ember rendelkezik-e olyan (val�di, �szinte, saj�t) �ltet�, lelkes�t� c�lokkal, amelyek�rt �rdemes tov�bb �lnie, �s amelyek�rt �rdemes meggy�gyulnia.

Mag�t a testet – az �n tapasztalataim alapj�n – nem neh�z meggy�gy�tani.
A lelket az gy�gy�tja meg, ha visszatal�lunk az eredeti �ltet�, lelkes�t� c�ljainkhoz, vagy teremt�nk �jakat. �gy l�phet�nk t�l egy s�lyos vesztes�gen is. Az �letnek �rtelmet ad�, �ltet� c�lokkal.

Ezt a k�rd�st sem a m�t�t, sem a sug�rkezel�s, sem a kemoter�pia nem oldja meg.
De b�rki megoldhatja saj�t maga sz�m�ra.

Sz�val, �n �gy l�tom ezt a k�rd�st.

Mindez nem jelenti azt, hogy nincs sz�ks�g hat�kony testi kezel�sekre. Azok sz�ks�gesek, de a tapasztalataim szerint �nmagukban nem minden esetben �rik el a k�v�natos eredm�nyt.

Arr�l a seg�ts�gr�l, amit �n tudok ny�jtani a testi �llapot jav�t�sa �rdek�ben, az al�bbi k�nyveimben olvashat:
1.) Cenz�r�zott eg�szs�g
2.) Ment��v beteg emberek sz�m�ra
Javaslom ezek elolvas�s�t �s a benn�k le�rt m�dszer alkalmaz�s�t.

Fontosnak tartom, hogy meg�rtse: �n nem foglalkozom r�kbetegek gy�gy�t�s�val. Az �ltalam aj�nlott vitaminok nem gy�gyszerek. Csup�n a szervezet �ltal�nos �llapot�t hivatottak er�s�teni.

Tal�lja meg az �n sz�m�ra legink�bb megfelel�nek t�n� testi kezel�st.
De ne feledkezzen meg az �ltet�, boldog�t� c�ljai helyre�ll�t�s�r�l!!! Ez fontosabb, mint a testi kezel�s.

Tov�bbi hasznos olvasm�nyok lehetnek, �s tov�bbi lelki t�maszt jelenthetnek az al�bbi k�nyvek is, amelyeket gy�gyult r�kbetegek �rtak:
1.) Beata Bishop: Ideje a gy�gy�t�snak
2.) Penny Brohn: Szel�d �ri�sok

Ezeket a k�nyveket olyan asszonyok �rt�k, akikr�l m�r lemondtak az orvosok, de �k maguk nem adt�k fel, �s gy�ztek.

Tov�bbi hasznos olvasm�ny lehet:
Edward G. Griffin: A vil�g r�k n�lk�l.

A legfontosabb az, hogy vegye vissza az �lete f�l�tt az ir�ny�t�st. Azt az ir�ny�t�st, amely a jelek szerint – a r�k legal�bbis ezt �zeni – kics�szott a kezei k�z�l.

Legyenek �ltet� c�ljai, �s tal�ljon vissza saj�t mag�hoz.

Rem�lem, tudtam seg�teni a gondolataimmal.

Dr. Lenkei G�bor